Sajnos hiába a sok felhívás, a figyelmeztetés a médiában. Ezek a csalók továbbra is játszi könnyedséggel lopják meg a naív, hiszékeny öregeket:(


Az elmúlt időszakban több olyan csalás, trükkös lopás bűncselekmény történt, amelynek sértettjei idős, egyedül élő emberek. Az elkövetők a végsőkig kihasználták a sértett idős korát, hiszékenységét.

A csalók az önkormányzatra, közüzemi szolgáltatóra, pénzintézetre hivatkozva, illetve az ő alkalmazottaiknak kiadva magukat csaltak ki különböző trükkökkel pénzt a többnyire idős korú sértettektől, illetve lopták meg őket a csalás elkövetésének idején, vagy később visszatérve a lakásukba.
Az egyik legújabb ilyen jellegű bűncselekmény 2007. január 14-én a kora délutáni órákban történt Szücsiben. Egy 84 éves idős asszonyhoz az elkövető önkormányzati dolgozónak mondva magát jutott be a lakásába. Állítólag az idős asszonynál lévő 10.000.- Ft-os bankjegynek kellett felírnia a sorszámát. Erre az utasítást telefonon kapta a sértett jelenlétében, ezzel is mintegy a hivatalos eljárás látszatát keltve. A sértett a pénzét a „rejtekhelyéről” az elkövető előtt vette elő, ahonnan aztán mind az összes pénze – 800.000.- Ft – eltűnt.
Még aznap Gyöngyös városban is hasonló eset történt, ott az elkövető ÉMÁSZ dolgozónak adta ki magát és villanyóra leolvasás ürügyén jutott be a sértett lakásába. Az elkövető távozása után derült ki, hogy pénz és különböző értéktárgyak tűntek el a lakásból.


Az alkalmazott trükkök tárháza végtelen. Az idős emberhez érkező idegenek hivatkoztak arra, hogy az önkormányzattól hoztak pénzt, vagy dijbeszedőnek adták ki magukat, vagy az OTP ügyvédjeiként, vagy rendőrként „kellett” úgymond hivatalos eljárásban megvizsgálni az idős sértett pénzét, takarékbetétkönyvét, nem hamis-e.
Szednek pénzt parlagfű irtásra, vasat vesznek, fát hordanak, gázártámogatást hoztak stb. Mindegyik esetben közös a cél, a sértett értékeinek, pénzének megszerzése. Ha ez nem lehetséges a csalás idején, akkor a lakás feltérképezése, hogy a későbbiek során visszatérve már gyorsan és célirányosan tudják a lopást végrehajtani. A sértett lakásán történő csalásokkor minden esetben elterelték a sértett figyelmét valamilyen ürüggyel. Amíg a pénzátadás zajlott, kifigyelték, mennyi pénz van a sértett pénztárcájában, honnan veszi elő, feltérképezték a lakást, a mozdítható értékeket. Közben persze észrevétlenül ki is kérdezik, anyagi helyzetéről, egyedül él-e, gyakorlatilag minden olyan körülményről, amely információk ismeretében a csalás, lopás, esetleg rablás a későbbiek során könnyebben kivitelezhető.
A felderítést nehezíti, hogy az idős sértettek sokszor nem azonnal tettek feljelentést a Rendőrségre (mert esetleg csak jóval az elkövetés után vették észre, hogy bűncselekmény történt a sérelmükre, vagy mert szégyellték a velük történteket és csak később, ismerős, vagy közeli hozzátartozó rábeszélésére tettek feljelentést).